1. ami a tények összefüggéseit, a valóságot híven tükrözi. igaz történet; egy szava sem igaz; ▸ ami igaz, az igaz ▸ rég volt, talán igaz se volt ▸ olyan igaz, mint ahogy itt állok | ▸ igaz, hogy | ▸ az igaz! | (msz-szerűen) ja, most jut eszembe. igaz, hoztál bort? | ▸ igaz? igaz-e? nem igaz?

2. valóságosan átélt, őszinte. igaz szeretet.

3. becsületes, feddhetetlen. igaz hazafi; ▸ igaz ügy | nép becsületes munkával szerzett. igaz keresmény.

4. vál igazi, valódi. igaz barát.

1. igaz, valódi tényállás. ▸ az igazat megvallva | helyes állásfoglalás, igaz kijelentés. igaza van valamiben; ▸ igazat ad valakinek

2. valakinek valamihez való joga, méltányos igénye. nem hagyja az igazát. | ▸ igazat lát

3. vál igaz ember. ▸ az igazak álmát alussza

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.